Kedves Mindenki!
Első, blogos próbálkozásom remélem nem fog kudarcba fulladni.
Sokat gondolkodtam azon, mivel lehetne a legtöbb like-ot, a legtöbb olvasót, a legtöbb megosztást szerezni/elérni, melyek azok a témák, amelyek a leginkább foglalkoztatják a magyar embert.
Politika? Azt sem tudom, melyik párt vezeti most az országot. Tudatosan zárkózom el ezen információk elől, nem azért, mert egy tudatlan, unintelligens, “saját elmém foglya”-típusú nő vagyok.
Divat? Köszönöm, nem. Túl sok a mondvacsinált “fashion bloggerina” és őszintén szólva, már maga a szó “bloggerina” is olyan szintű hányingert kelt bennem, hogy legszívesebben belerókáznék a mellettem, az asztalon csücsülő PET palackba. Arról ne is beszéljünk, hogy valószínűleg megölném magam unalmamban, ha különböző smink termékekről és/vagy ruhákról kellene véleményt alkotnom.
Autók? Jó vicc.
Turizmus? Ebben az esetben ismét vissza kellene kanyarodnom a politikai színtérhez, hogy “turizmus” címszó alatt elcsevegjünk a bevándorló hullámról.
Kellő inspiráció hiányában úgy döntöttem, hogy a saját életemről fogok írni, ezzel visszatérve a jól megszokott, old-fashion blogokhoz, azokhoz az időkhöz, amikor a kellő egoizmussal és magamutogatási vággyal rendelkező magánember mindenféle kerülőutakat mellőzve, kipakolta a kártyáit a nagy nyilvánosság elé.
Természetesen realizáltam, hogy ezzel a lépésemmel valószínűleg nem én fogok a “Magyarország vezető bloggerei” lista élére kerülni, de nem lenne jó érzés végre egy szimpla, hátsó szándék és erőlködés nélküli, “csak-úgy” internetes naplót olvasgatni?
Egy dolgot sajnálok csak: nekem senki nem fog smink mintákat, ékszereket, vagy hipster ruhákat küldeni, csak azért, hogy látható legyen a blogomon, ezzel ingyenes reklámot biztosítva a cégüknek. Fancy rendezvények, divatbemutatók? Tuti nem leszek ott az első sorban. De azért lehet, hogy valahogy túlélem majd.
Ráadásul lusta is vagyok. Állítólag ahhoz, hogy valaki sikeres, nagy népszerűségnek örvendő blogot vezessen, minden nap, de LEGALÁBB két naponta meg kell szülnie egy új bejegyzést. Na most, én az életemben még nem fejeztem be soha semmit, amit elkezdtem, és az ilyen dolgokból Dunát lehetne rekeszteni, de legalább mindenhez értek egy kicsit.
Ha mindezek után, lesz legalább két olvasóm, esküszöm, legjobb barátokként fogom őket kezelni. Persze, csak, ha holnap újra erre az oldalra tévedek és ne adj Isten, még kedvem is lesz írni valamiről.
Addig is, legyen szép napja mindenkinek!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: